A súlyos áradások miatt Ausztráliában kedden természeti katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították Új-Dél-Wales államot a kontinensnyi méretű ország keleti partvidékén.
A hazai építőipar elindult egy olyan közös úton, ami a fejlődés mellett tette le a voksát. A közeljövőben az újrahasznosítható és a klímaváltozás szempontjából kevésbé káros anyagokból megépülő, energiahatékonyabb és emberbarát épületeké a főszerep, amelyek ráadásul segítenek mérsékelni az elszálló költségeket, a drasztikus áremelkedést. Egy innovatív és környezetbarát építőipar felállítását támogatja a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont, amelynek legújabb kutatásait négy könyvben foglalták össze, ezeket a mai napon mutatták be.
Négy éve tartó szárazságtól szenved Madagaszkár: az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszálya mellett az országnak az erdőirtások hátrányos következményeivel is számolnia kell. A sziget déli részén több mint 1 millió embernek van szüksége élelmiszerellátmányra - írja a Reuters.
A világ ötödik legmelegebb éve volt 2021, a légkörben lévő szén-dioxid és metán koncentrációja pedig rekordértékűre emelkedett - közölték az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) szakértői.
Egy új jelentés szerint a változó éghajlattal összefüggő időjárási események szerte a világon milliók számára okoztak szenvedést 2021-ben - számolt be a brit BBC.
A Kanada nyugati részén bekövetkezett rekordméretű árvíz már legalább négy ember halálát okozta, egy ötödik embert eltűntként tartanak nyilván - közölték a helyi hatóságok szombaton, miközben korlátozták az üzemanyaghoz való hozzáférést az érintett területeken.
Tíz éves csúcsra emelkedett pénteken a pamut ára, amely elérte az 1,16 dollárt fontonként, ezt a szintet korábban 2011-ben érintette. A nyersanyag ára ezen a héten nagyjából 6%-kal emelkedett, és az előző évhez képest 47%-kal nőtt - írja a CNBC.
Magyarország, mely az Európai Unió tagországai közül elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást és olyan döntéseket hozott, amelynek eredményeképpen 2050-re az ország klímasemleges országgá válik - közölte Áder János köztársasági elnök Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) plenáris ülésének környezetvédelmi témájú magasszintű vitáján szerdán.
Ésszel szinte felfoghatatlan, 3,6 ezer milliárd fontos kárt okoztak és 2 millió ember életét követelték az elmúlt 50 év természeti katasztrófái a Meteorológiai Világszervezet legújabb tanulmánya szerint. Az ok a klímaváltozás, a tudósok pedig nemzetközi összefogást sürgetnek.
Rányomhatja a bélyegét az energiaárak emelkedése az alapvető élelmiszerek drágulására, amelyet jelen állás szerint nem úszhatnak meg a friss zöldségek és gyümölcsök, illetve a hús sem.
A várakozásoknál is nagyobb ütemben lassult a kínai ipar és kiskereskedelem növekedése júliusban, amikor az ország több területén ismét felbukkant a koronavírus-járvány, egyes régiókban pedig heves esőzések okozta áradások pusztítottak.
A tavalyival karöltve az idei volt a harmadik legmelegebb július a világban a mérések kezdete óta - jelentette be csütörtökön az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S), amely szerint az elmúlt hónapot szokatlanul magas hőmérsékletek kísérték Finnországtól kezdve egészen az Egyesült Államokig.
A legnagyobb élő pingvinfaj, a császárpingvin védelem alá helyezését javasolja az Amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (USFWS) a klímaváltozás miatt.
Tovább mérséklődött a kínai feldolgozóipar teljesítményének növekedése júliusban, amikor az ország több részét megbénította a szélsőséges időjárás. A szombaton közölt adatok szerint a nemzeti statisztikai hivatal, valamint a kínai logisztikai és beszerzési szövetség (CFLP) által számított feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) 50,4 pontra csökkent júliusban. Elemzők 50,8 pontra számítottak a júniusi, 50,9 pont után.
A szélsőséges időjárási viszonyokról, így a kínai és a németországi áradásokról kezdett tanácskozást az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete(IPCC) hétfőn. A felszólalók az elmúlt napok tragédiáit felidézve felszólították a nemzetközi közösséget, hogy az események tükrében haladéktalanul és egységesen lépjen fel a klímaváltozás ellen.
Tovább emelkedett a németországi áradások áldozatainak száma, a hatóságok csütörtök esti adatai szerint legalább 45 ember halt meg a természeti katasztrófában.
Jövő héten ünnepli függetlensége kikiáltásának 10. évfordulóját Dél-Szudán, a világ legfiatalabb állama. Az ország önálló államiságának egy évtizedét jórészt polgárháború, vagy összecsapásokkal kísért törékeny békefolyamat jellemezte, így a kelet-afrikai országban valójában nincs nagyon mit ünnepelni. A polgárháború közel 400 ezer ember halálát okozta, illetve mintegy 4 millió embernek kellett elhagynia lakhelyét. Az ENSZ áprilisi jelentése szerint a 2018-ban aláírt békemegállapodást követő törékeny rendezési folyamat lassúsága miatt ismét háborús helyzet alakulhat ki az országban. A polgárháború mellett az utóbbi időszakban a heves áradások, illetve a koronavírus-járvány is súlyos problémákat okozott a 11 milliós államban: minden korábbinál magasabbra, több mint 60 százalékra nőtt azok száma, akiket súlyos élelmezési gondok sújtanak, közülük 100 ezren „éhezéshez közeli” helyzetben vannak, ami miatt Dél-Szudánban az „éhínség évének” nevezik az ideit.
Az átlagoshoz képest 80 százalékkal kevesebb őszibarack terem idén, a tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. A klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent, hosszabb távon nem megkerülhető az új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a korszerű termesztési módszerek elterjesztése.
Visszafordíthatatlan hatásai lehetnek az emberekre és az ökológiai rendszerekre, ha nem sikerül megvalósítani a párizsi klímaegyezmény célkitűzését, a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását - írják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) kutatói jelentéstervezetükben, amelyet szerdán ismertetett az AFP francia hírügynökség.
Még tovább emelkedett az alapvető élelmiszerek, vagy azok előállításához szükséges alapanyagok ára az Agrárközgazdasági Kutatóintézet májusi-június elejei jelentései alapján. Sok zöldség ára emelkedett a közelmúltban, de például a gyümölcsök közül míg az import görögdinnyéhez is drágábban juthatunk hozzá, addig a behozott spanyol őszibarack és kajszi ára mérséklődött tavalyhoz képest. Az állati eredetű termékek sem úszták meg az árváltozást, nőtt a tojás ára, de már a pékáruknál is további drágulására lehet számítani.
Előtte azonban több fontos makroadat is érkezik.
Kis mértékben átalakítja idei kibocsátási szerkezetét az ÁKK.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
